Már az esküvő szervezést is kihúzhatom a bakancslistámról

Bakancslista:

Már egy ideje írok bakancslistát. Rengeteg minden rajta van már a kis listámon. Többet között a bobozás és a gokartozás is. Azért is ezeket említem meg, mert a többi listámon lévő dolog sokkal nagyobb pénz ráfordítást, utazást, és tervezést igényel. Ráadásul a minap a barátommal pont arról beszélgettünk, hogy mennyire jó volt, mikor kimentünk egy hétvégére a Dunakanyarhoz kirándulni, meg kikapcsolódni. Elmentünk akkor Visegrádra is, ahol van egy bob pálya, azonban sajnos nem próbáltuk ki. Azóta is vissza vágyunk, úgyhogy szerintem nemsokára kimegyünk megint, és bobozunk egy jót.

Tegnap pedig utaztunk a villamoson, és épp a jogsiról beszélgettünk. Neki már van jogosítványa, de nekem még nincs sajnos. Mondtam neki, hogy bár nincs még jogsim, de vezetni nagyon szeretnék, és rajta van a bakancslistámon a gokartozás, mi lenne ha elmennénk majd gokartozni is. Úgyhogy ebben is megállapodtunk. Alig várom, hogy menjünk, mert mindenkitől csupa jókat hallottam róla. Ő is azt mondta, hogy nagyon élvezni fogom, amiben egyébként én is biztos vagyok.

A bakancslistámon még szerepelt az is, hogy részt vegyek egy esküvőn, vagy akár még a szervezésben is ki vegyem a részem, ugyanis még soha nem voltam, és ezáltal nem is szerveztem. Ez nagyon rég óta nagy vágyam, ugyanis mindig hallom a barátaimtól, akik már jártak esküvőn, hogy elképesztő élmény látni két embert, ahogy összekötik az éltüket, a szervezés pedig a lányok többségének nagy álma. Ráadásul van olyan barátnőm, akinek ez a szakmája, és mindig is irigyeltem, hogy ilyen szép események lebonyolításával foglalkozik, és ezért még pénzt is kap. Tiszta álom meló.

A listámon azonban hamar kipipálhattam ezt a tételt, ugyanis…

Megkérték a barátnőm kezét:

Az egyik legjobb barátnőmet eljegyezték. Annyira meglepő volt, hiszen még nagyon fiatalok vagyunk, vagy legalábbis én még úgy érzem. Persze mindannyian nagyon örültünk a boldogságnak, és már nagyon várjuk az esküvőt is.

Egyébként sejtettük, hogy lassan összeházasodik a barátjával, mert már évek óta együtt vannak, ráadásul az Anna már vagy százszor mondta nekünk, hogy mennyire várja már hogy a Marci megkérje a kezét, és hogy összeköltözzenek, meg legyen gyerekük.

A Marci egyébként most jött haza nemrég Amerikából, ugyanis nyaranta kint szokott dolgozni. Szóval nagyon boldogan fogadtuk a hírt, hogy összeházasodnak.

A lányokkal egyből el is kezdtünk tanakodni, hogy milyen lehet a megfelelő ruha, vagy hogy milyen legyen a dekoráció, a zene meg a torta, meg a csokor..

Teljesen beleéltük magunkat ebbe az esküvői témába, na de bővebben erről itt http://menyasszonyiruhak.info .

Megbeszéltük a lányokkal, hogy valamelyik nap összedugjuk a fejünket, és megtervezzük együtt az esküvőt nagy vonalakban. Így hát össze is ültünk négyen az Annáéknál és az Anna elképzeléseivel ötletbörzét tartottunk.

Így összeállt a fejünkben a kép, hogy milyen színek legyen a dominánsak az esküvőn, vagy hogy milyen legyen a torta. Ráadásul a legnagyobb meglepetésünkre, ott helyben fel is kért mind a hármunkat koszorús lánynak. Annyira örültünk neki. Ezen felbuzdulva pedig el is kezdtünk koszorúslány ruhákat is nézni.

A nap végére találtunk az Annának megfelelő menyecske ruhát, meg alkalmi ruhát a tánchoz. Az esküvői ruháról már volt egy kép az Anna fejében, úgyhogy azzal is megvoltunk. A tortát pedig inkább másnapra hagytuk. Másnap a torta színeit és díszítését is kitaláltuk. Annyira fel voltunk pörögve.

Egyébként az esküvő elképesztően jól sikerült, csak úgy, mint a lánybúcsú. Eléggé kirúgtunk a hámból a lányokkal, de ahogy hallottam a fiúkat sem kellett félteni.